Diab-Pont Konyha

nálunk minden a cukorbetegekről szól

Szakácskönyvünk újdonságaiból:

1 1 1 1 1 (3 Értékelés)

Az utóbbi évszázadok tendeciái alapján a kutatások azt mutatják, hogy a kevesebb növényi eredetű táplálék és a nagymértékű hús-és sajtfogyasztás rendkívül károsan hat az emésztőrendszerre. Ezeknek a hatásoknak egy részét mi magunk is megtapasztalhatjuk, ha megnézzük a fehér és a teljes kiőrlésű lisztből készült kenyér fogyasztása után.

A különbség a fehér, illetve a finomított liszt és a teljes őrlésű liszt között az, hogy a finomított liszt nem tartalmazza a gabonaszem héját és csírakezdeményét. Ezáltal a finomított liszt ásványi anyag és nyomelem tartalma – mint ahogy ez az alábbi táblázatból is kiderül - elenyésző a teljes kiőrlésű lisztéhez képest.

Nézzük, mennyivel több értékes anyagot tartalmaz a teljes kiőrlésű liszt - az, amelyben a korpa és a csíra is a lisztben marad(hatott):

  • vasból 84%-kal többet, mint a fehérliszt
  • rézből 75%-kal többetmagnéziumból 52%-kal többet
  • mangánból 71%-kal többet
  • káliumból 76%-kal többet
  • kalciumból 50%-kal többet
  • B1-vitaminból 86%-kal többet
  • B2-vitaminból 69%-kal többet
  • B3-vitaminból (niacin) 86%-kal többet
  • B5-vitaminból (pantoténsav) 54%-kal többet
  • B6-vitaminból 50%-kal többet
  • A-vitaminból 100%-kal többet
  • E-vitaminból 100%-kal többet, azaz a fehérlisztben ez utóbbi kettő nincs
  • a 100-féle rostanyag csak a teljes kiőrlésű lisztben található meg.

A felsorolt anyagok (ásványi anyagok és vitaminok) élettani hatásairól annyit, hogy a vérképzéstől kezdve az izom- és az idegrendszer működéséig, a látástól a bőrünk állapotáig, az állóképességünktől a méregtelenítő funkciónkig - mindegyik elképzelhetetlen nélkülük.

Az utóbbi évszázadok tendeciái alapján a kutatások azt mutatják, hogy a kevesebb növényi eredetű táplálék és a nagymértékű hús-és sajtfogyasztás rendkívül károsan hat az emésztőrendszerre. Ezeknek a hatásoknak egy részét mi magunk is megtapasztalhatjuk, ha megnézzük a fehér és a teljes kiőrlésű lisztből készült kenyér fogyasztása után:

  • Fehér kenyér esetében kisebb a teltségérzet, ezért többet fogyasztunk belőle. Ez azért történik, mert a rostban szegény élelmiszerek kisebb nyál-és gyomornedv termelődést okoznak, és a gyomor idő előtt kiürül. Így könnyen túlléphetjük a napi kalóriaszükségletet.
  • A fehér kenyér hosszabb ideig marad a bélben (kb. 40 órát), mint a teljes kiőrlésű lisztből készült (kb.24 órát), ami kedvezőtlen hatásokkal jár:
    1. megnő a kalóriadús tápanyagok felszívódása (szénhidrátok, zsírok, nitrogéntartalmú vegyületek), amely elősegítheti az elhízást,
    2. megnő a "rossz koleszterin" felszívódása, és megemekedik az anyagcserezavar okozta megbetegedések (koszorúér-elmeszesedés, epebetegség) kialakulásának kockázata,
    3. csökken az epesav lebomlása és felszívódása,
    4. megnő a belső hasi nyomás, amely akadályozza a vénás visszaáramlást a végbél és az alsó végtagok területén.
  • A legtöbb kenyérfajta nem tartozik az alacsony glikémiás indexű élelmiszerek közé. A legjobb és legalacsonyabb glikémiás indexű kenyér a teljes kiőrlésű, amely szeletenként kb. 2g rostot tartalmaz. Általánosságban elmondható, hogy minél kevésbé tömör, és minél lágyabb egy kenyér tésztája, annál kedvezőtlenebb a vércukor szintjére gyakorolt hatása. Egyre több vizsgálat látszik alátámasztani azt a tényt, hogy az alacsony rosttartalmú, fehérlisztből készült lágy kenyér fogyasztása inzulinrezisztencia, csökkent glukóztolerancia és számos emésztési rendellenesség kialakulásával hozható összefüggésbe.
  • A finomított fehér lisztből készült kenyér magas glikémiás reakciót idéz elő, sőt akár kiugróan magas vércukor-értéket is eredményezhet.A könnyű tésztájú fehér kenyeret könnyű megrágni és megemészteni ellentétben a sűrű, nehezebben megrágható teljes kiőrlésű kenyérrel.
  • A teljes kiőrlésű lisztből készült kenyér savanykás ízű, amit sokan nem szeretnek, de a legtöbb Magyarországon forgalomba kerülő „teljes kiőrlésű” étel csak részben készül ilyen gabonából. A legalább részben teljes kiőrlésű gabonát tartalmazó termékek még mindig sokkal jobb alternatívát jelentenek a fehér kenyerekkel szemben.

Sokszor előfordul, hogy a barna kenyerekről kiderül, hogy színük ellenére fehérlisztből készülnek, de erről könnyen megbizonyosodhatunk. A kenyereknél sajnos nem minden esetben találunk részletes leírást arról, hogy miből is készültek; itt a kenyér illata és állaga lehet mérvadó. A legegyszerűbb, ha egymás mellé teszünk egy azonos súlyú barna és fehér kenyeret. Ha ugyanakkorák és félbevágtva azt látjuk, hogy ugyanolyan „lyukacsosak” és a héjuk is hasonló, akkor szinte biztos, hogy a kenyér színezéktől barna. Gyanúnkat erősítheti, ha a barna kenyér kávé illatú – a karamell mellett ugyanis ez az egyik leggyakoribb színezőanyag.

Szóljon hozzá!


Biztonsági kód
Frissítés