Diab-Pont Konyha

nálunk minden a cukorbetegekről szól

1 1 1 1 1 (1 Értékelés)

2016-ot írunk, de még az újonnan diagnosztizált diabéteszesek is hallhattak olyan ajánlások – igaz, ezek negyven-ötven évvel ezelőttiek -, hogy a cukorbeteg, ha éhes, egyen húst-hússal, egyen naponta 3 zsemlét, naponta legfeljebb csak fél almát egyen stb. Már akkor kerülendő volt a cukor, szőlőcukor és a méz, viszont korlátlanul volt fogyasztható a fehérje (hús, sajt, tojás stb.), és a zsiradék (szalonna, tepertő, bő zsiradékban sültek). Meg is lett az eredménye, szív- és érrendszeri szövődmények formájában.

Az ajánlások megváltozásában az első áttörés az Amerikából érkezett étrendi piramis volt a 80-as évek második felétől, amely arról adott információt, hogy a napi energia mennyiséget miből kellene elfogyasztani. Erősen korlátozás alá kerültek a zsiradékok (zsír, olaj, vaj, margarin), alkoholos italok, az édesítésre használt finomított „fehér" cukor, és az ebből készült édességek. Javasolt élelmiszerek közé került – mint fő szénhidrátforrás – a zöldség, főzelék, gyümölcs, a piramis alapját pedig a nagyobb energiatartalmú gabonafélék képezték. Az ajánlás arra is kiterjedt, hogy ezek közül előnyösebbek a gabona rostokat is tartalmazó készítmények.

Cukorbetegeknél ezek az ajánlások annyiban módosultak, hogy számukra inkább tilos volt a cukor fogyasztása, a gyümölcsökből pedig csak 50 g szénhidráttartalomig lehetett enni (kivéve szőlő, a benne levő szőlőcukor miatt).
Sokan nem hallottak róla, de 1987-ben több tudományos társaság összeállította a felnőtt lakosságnak szóló magyar táplálkozási ajánlást, melyet „táplálkozási 12 pont"-ként szoktunk emlegetni a cukorbetegeknek szóló étrendi ajánlásokban. 1988 óta többször jelent meg kiadvány formájában is, de több dietetetikai témájú könyvben is le lett közölve. Ettől függetlenül igazán kevesen ismerik részleteiben, holott a cukorbetegeknek szóló étrendi útmutatóknak máig az egészségeseknek szóló ajánlás a kiinduló pontja:

  1. Együnk minél változatosabban, többféle élelmiszerből, különböző elkészítési módokkal állítsuk össze étrendünket. Próbáljunk ki újdonságokat, ne ítéljük meg az ételt kóstolás nélkül.
  2. Kerüljük a bő zsírban sült ételeket, a főzéshez, sütéshez használjunk inkább olajat, margarint. Próbáljuk ki a telítetlen zsírsavakat tartalmazó oliva-, repce-, kukoricaolajat.
  3. Kevés sóval készítsük az ételeket! Ízesítsük, tűzdeljük meg inkább zöldségekkel, használjunk zöldfűszereket.
  4. Az étkezések befejező fogásaként, hetenként legfeljebb egyszer-kétszer együnk édességeket, süteményeket, soha ne étkezések között, főleg nem helyette. Ahol lehet, cukor helyett használjunk mézet, természetes édesítőszereket (nyírfacukrot, sztíviát). Igyunk inkább természetes gyümölcs- és zöldséglevet, mintsem italokat, szörpöket. A kávéba, teába - ha egyáltalán szükséges - inkább mesterséges édesítőszert tegyünk. Ne szoktassuk a gyermekeket az édes íz szeretetére.
  5. Naponta fogyasszunk mintegy savanyított tejterméket (pl. kefír, natúr joghurt, sajt). A tejtermékek közül a kisebb zsírtartalmúakat válasszuk.
  6. Rendszeresen, naponta többször együnk nyers gyümölcsöt, zöldségfélét, párolt főzeléknövényt.
  7. Fogyasszunk magvas, teljes kiőrlésű lisztből készült pékárut. Az ilyen kenyerek vásárlásánál oda kell figyelni, mert színezhetik malátával, karamellel a fehér kenyereket. Ezek ismertetőjele, hogy ugyanolyan könnyű szerkezetűek, mint a fehér kenyerek, illatuk kissé malátára emlékeztethet, míg a teljes kiőrlésű pékáruk nehéz, robosztus megjelenés mellett kissé savanykás illattal rendelkeznek.
  8. Naponta többször, legalább négyszer-ötször étkezzünk. Egyik étkezés se legyen túlságosan bőséges vagy nagyon kevés: minél egyenletesebben osszuk el a napi táplálék – és folyadékmennyiséget.
  9. A szomjúság legjobban ivóvízzel oltható.
  10. A helyes táplálkozás nem jelenti egyetlen ételnek, élelmiszernek a tilalmát sem, azonban célszerű egyeseket előnyben részesíteni, mások fogyasztását csökkenteni. Nincsenek tiltott táplálékok, csak kerülendő mennyiségek.
  11. Kerüljük a vörös húsokat (sertés, marha), és részesítsük előnyben a fehér húsokat (szárnyasok, halak).
  12. A rendszeres testmozgást és a súlykontrollt a megfelelő táplálkozás esetén sem szabad elhanyagolni!

Ezt a Magyar Diabetes Társaság 2014-es szakmai irányelve így fogalmazza meg:
„A cukorbetegeknek elsősorban nem „diétás" élelmiszereket kell fogyasztaniuk, hanem étrendjüket a mindenki számára ajánlott élelmiszerekből kell összeállítaniuk („A")."
De, míg az egészségeseknek inkább általános mennyiségi (többet, vagy kevesebbet) és minőségi (zsírszegény tejtermék, rostos gabonakészítmény) ajánlásokat fogalmaztak meg, addig a cukorbetegeknek a fogyás érdekében konkrét energia mennyiségeket (pl. nőknek 1200-1400 kcal, férfiaknak 1500-1600 kcal) és szénhidrátmennyiséget (pl. 160 g, vagy 180 g stb.) szoktunk ajánlani.
Cukorbetegek számára is ismert többféle vizuális oktatási módszer. Pl. étkezéskor a tányér felén legyen zöldség, egy negyedén a hús, egy negyed részén a keményítő – burgonya, vagy rizs, vagy tészta - tartalmú szénhidrátforrás.
„Szemafor" módszerként ismert, amikor a piros, sárga, zöld színekkel jelölik a nem ajánlott, kevésbé ajánlott és ajánlott élelmiszereket.
Az adagok nagyságának meghatározására használható a „tenyér" (tenyérnyi szelet hús), vagy „ököl" (ökölnyi adag köret) módszer. Persze ennek alkalmazási feltétele a személyre szabott szénhidrát meghatározása, hiszen nem lesz egyforma szénhidrátmennyiség (pl. az általában ebédre ajánlott 50 g) egy alacsony nő és egy közel két méteres férfi tenyere és ökle alapján.
Tehát a mennyiségek pontosításához valójában a legjobb módszer a tápanyagtáblázat szerinti számítás. De, mi alapján történjen a minőségi válogatás?
Az elmúlt évtizedben táplálkozási szakemberek felvetették, hogy az ajánlásokat frissíteni kellene a tudomány jelenlegi állása szerint, hiszen már megváltozott az étrendi piramis összetétele is. A mediterrán piramisnál kedvezőbb pozícióba kerültek a préselt olajok, olajos magvak. A 2008-ban készült Harvard piramisnál ezek még inkább az ajánlott élelmiszerek csoportjába kerültek, ugyanakkor egyes élelmiszerek – „fehér" lisztből készült termékek, burgonya - felkerültek a piramis csúcsára, azaz, a kevésbé ajánlott élelmiszerek közé. A külföldi új ajánlások pedig már kiterjedtek folyadék fogyasztásra, étrend kiegészítőkre, mozgásra is.
A Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének (MDOSZ) Tudományos bizottsága 2015-ben elkészítette – a Magyar Tudományos Akadémia Élelmiszertudományi Tudományos Bizottságának ajánlásával - az OKOSTÁNYÉRT®, az új magyar táplálkozási ajánlást. Az ajánlás minden érdeklődő számára elérhető a MDOSZ honlapján: http://mdosz.hu/uj-taplalkozasi-ajanlasok-okos-tanyer/

okostanyer Oldal 2 1kicsi

Az ajánlás fontosabb üzenetei:

  • Mi legyen a tányérodon? (ami az egész napi étrend összetevőit jelképezi)
  • Egyél minden nap friss zöldségfélét, gyümölcsöt!
  • Napi ételed fele zöldség és gyümölcs legyen!
  • Fogyassz rendszeresen teljes értékű gabonát!
  • Válassz változatosan a fehérjeforrások közül (húsok, halak, tojás, tej és tejtermékek)!
  • Igyál bőségesen ivóvizet!
  • Használj a lehető legkevesebb sót, cukrot és zsiradékot az ételek elkészítéséhez!
  • Figyelj az elfogyasztott ételek, italok mennyiségére és minőségére!
  • Igyál elegendő folyadékot, étkezz naponta 3-5 alkalommal, változatosan!


Az ajánlások kiterjednek arra is, hogy hogyan lehet táplálkozni okosan, melyik élelmiszercsoportból naponta hány adagot fogyasszunk, és mi tekinthető egy-egy adagnak. Természetesen a táplálkozás mellett fontos (vagy inkább nélkülözhetetlen) a mozgás is: gyerekeknek és serdülőknek napi 60 perc, felnőtteknek heti 2,5 óra mérsékelt intenzitású mozgás (pl. tempós séta) formájában.
Összefoglalva, az új magyar táplálkozási ajánlás sokat segíthet a cukorbetegeknek is a mennyiségi és minőségi válogatásban. A szöveges ajánlások képi megjelenítése pedig könnyebbé teszi az ismeretek elsajátítását.

Gyurcsáné Kondrát Ilona
dietetikus,
prevenciós, élelmezés és táplálkozás-egészségügyi szakértő

Szóljon hozzá!


Biztonsági kód
Frissítés